ugy fognak veled bánni. valamint te bánsz másokal, mondgyad hogy nem akarod szeretni a magadhoz hasonlot. a kristusért. a ki hozád valo szeretetiért életét letette: holot ellensége voltál néki És hogy az Isten olyankor szeretet tégedet, amidön arra érdemetlen voltál.,te pedig nem akarod atyád fiát szeretni hogy ha nem érdemes szeretetedre., mondgyad azt, hogy nem szeretheted felebarátodot az Istenért, hanem tsak magadért, És noha az Isten azt parantsollya néked hogy szeresed azt, aki tégedet meg bántot, arra int is tégedet., és ugy tekinté a szeretetet, mellyet a felebarátodnak adod, mint ha nékie adnád; mind azon által mind az,, el nem hagyathattya veled. a haragot. és a gyülölséget. a melyet a szivedben hordozod; mondgyad egy szoval., hogy semmi közt nem tartasz. se az Isten kegyelméhez, se az örök élethez, mivel az szent iras azt mondgya Mi tudgyuk hogy a halálhol által vitettünk az életre., mert szerettyuk az atyafiakot, a ki nem szeret a halálban marad.

Mind ezekböl azt hozuk ki fiam, hogy, vagy akeresztyénségnek, az Isten kegyelmének, és az üdveségnek, ellene mondgy, vagy tellyeségel meg botsásad az ellened tett vétket, az ellenségidet szeresed. és agonosz helyet joval fizess., de mint hogy ez a jó erkölcs igen nehéz a meg romlot természetnek. és a világi rosz szokásnak, azért ezt, még idején kel meg tanulni, és gyakorta kérni az Istentöl, kérjed tölle a tsendes, és a békeséges szivet, a mely szerese a gonoszért. jóval fizetni, szoktassad magadot arra., még ifiuságodban. hogy meg botsásad a kis boszontásokot. és légy jóval a roszért,: ugy hogy meg tudgyad bótsatani a nagy bántásokot annak idejében. azért, a ki meg botsáttya vétkeidet, és a ki meg váltot, noha igaságal el veszthetet volna örökösön

(IV. Az Ifjak Kalauza: 253)


Előző oldal | Következő oldal